Eszti:
Mielőtt odaértünk a kempingezésre kijelölt helyre a fiúk már be voltak zsongva, még az sem lohasztotta le a kedvüket hogy esett...vagy inkább zuhogott az eső.
-Mikor érünk már oda???-nyafogott Ren a maknae.
-Valamikor-vágta rá Dóri, mire Ren durcáskodva elfordult tőle.
-De izé vagy a mi kis maknae-nénkkal-mondta Aron és egy puszit nyomott Dóri arcára.
Sóhajtottam.
-Mi a baj Eszti?-fordult felém a nővérem aggódva.
-Semmi-mondtam, mire a többiek csak megvonták a vállukat, de Panni és Minhyun még mindig az arcomat fürkészték hátha arról megtudhatják mi bajom van. De erről nem akarok beszélni mert már régi seb...elég annyi hogy össze vagyok zavarodva és feszült vagyok a vizsgák miatt.
-Köszi hogy minket is meghívtatok-törte meg a már-már kínos csendet mosolyogva a B.A.P leader-je.
-Nincsmit, de mit szólnátok ha ezután elmennénk még valahova?-kérdezte Dóri és felcsillant a szeme. Néha annyira irigylem hogy ennyire pozitívan áll a dolgokhoz, mintha soha semmi rossz nem történt volna vele. Csak egy probléma volt az ötletével...
-Még oda sem értünk drága...-forgattam meg a szemem, de aztán csak elvigyorodott...ez rossz jel, ez a 'tervezekvalaminagyotésteisbennevagy'-vigyora volt. Gyanakvóan nézek rá, de már el is fordítja a tekintetét, és elkezdett valamit suttogni Panni fülébe aki vadul bólogatott.
A kempinezésre kijelölt helyen (Dóri):
Nagyon izgatott vagyok. Ez az első alkalom hogy a barátommal és egy tucat idol-lal kempingezhetek.
Ráadásképp lassan itt van drága aron-omnak a szülinapja....mekkora bulit fogunk csapni Esztivel csak ő még nem tud róla, de az csak részlet kérdés. Az elsődleges feladatunk (Pannival) viszont az hogy összehozzuk őt és Minhyun-t, mert néha már annyira nyilvánvaló hogy odavannak egymásért hogy sírhatnékom van tőlűk.
-Na akkor...-csaptam össze a tenyerem és megvártam míg mindenki rám nem figyel (tisztára mint az általánosban, azt leszámítva hogy oda nem nemzetközi idol-ok jártak)-mindenki hozott magának sátrat?
-Igen anyuci-mondta Baekho és mindeki (beleértve a B.A.P-seket akik már a sátrukat próbálták felállítani,de ügyiiik) röhögésben tört ki.
-Rendben Baekho, látom nagyon lelkes vagy-éreztem ahogy a szám ördögi vigyorra húzódik-akkor te fogod felállítani mindenki sátrát és ha meglátom hogy lazsálsz nem úszod meg... Baekho nyelt egyet és segítségkérően nézett a barátomra.
-Bocs haver nem segíthetek-mondta Aron, de láttam rajta hogy jól szórakozik szegény Baekho-n.
-Nem is tudtam hogy ilyen szadista vagy-mondta Youngjae odaérve hozzám (végül úgy hagyta a sátrát ahogy van ha már van aki helyette felállítja)
-Óó akkor nem ismered eléggé- mondta Panni és rámkacsintott, én csak elmosolyodtam. De rögtön lehervadt amikor belegondoltam mennyi mindent kell megszerveznem, és valahogy úgy érzem hogy történni fog valami rossz. De elhesegettem ezt a gondolatot, hisz mi rossz történhetne? Felrobbanna Aron szülinapi tortája? Később viszont rájöttem hogy közel jártam az igazsághoz, csakhogy nem a torta robbant fel....és így kezdődött életem első kempingje a barátommal.
Bocsánat minden olvasómtól hogy ilyen hosszú idő után hoztam csak friss részt, de nem tudtam hogyan folytassam...végül ez lett belőle. És boldog kpop-pal teli új évet kívánok mindenkinek.
.jpg)